Történetünk

A püspökladányi római katolikus egyházközség történetéből

Püspökladánynak, mint helységnek, az alapítási évét nem ismerjük, de az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben már szerepel a neve.

A város nevének előtagjában a püspök szó azt jelzi, hogy területe valamikor a váradi püspök birtoka volt.

A településen és környékén több kápolna létezéséről is tudunk, már egészen korai időkből, tehát már a reformáció előtti időkből:

A régi Ladány-tól keletre, a legelőn, (a mostani hatodik utcán) a Kislány halmán, vagy Kisasszony halmán, állt egy kis középkori kápolna, mely a halom nevéből következtetve, Szűz Mária születésére, Kisboldogasszony tiszteletére volt felszentelve.

A mostani köztemetőben – ez volt régen a református temető -, a Boldogasszony halmán is állt egy kápolna. A halom nevéből következtetjük, hogy ez a kápolna is Szűz Mária valamelyik ünnepe tiszteletére volt felszentelve.

Környékünkön a középkorban Szent Ágota halmán és a Bojár-telken volt még templom vagy kápolna.

Nem tudjuk első ismert középkori gótikus templomunk építési évét sem, de azt tudjuk, hogy 1423-ban már elkészült, és Szűz Mária tiszteletére volt felszentelve. A mostani református lelkészlak helyén állt. A templom szentélye a középkori templomtájolás szokása szerint keletre nézett. Maga a templom kőből, a tornya fából készült. A török háborúk alatt a torony le is égett, amit aztán a későbbiekben már nem is építettek újjá. A templom a XVII. században a reformátusoké lett, visszaszerzésére az egri püspök 1721-ben és 1768-ban is kísérletet tett, de nem járt sikerrel. Ezt a középkori templomot aztán 1801-ben le is bontották. Az anyagából iskolát és lelkészlakást építettek, főbejárati küszöbét pedig a mostani református templom déli oldalajtaja alá építették be.

.

Röviden a reformáció, a református vallás és Püspökladány kapcsolatáról

.

Az új hit Püspökladányban történt befogadásának körülményeiről az egyházi levéltárakban nem maradt feljegyzés. Több mint 400 év háborús eseményei, menekülés a török, tatár, német és rác hadak elől, a sok tűzvész elpusztította az írásos emlékeket. Csak az állami levéltáraknak nem erre a tárgyra vonatkozó irataiból tudunk következtetni.

Magyarországon az új hit terjedése a Mohácsi csatavesztés után bekövetkezett politikai és társadalmi helyzetben gyorsult fel.

A mohácsi csatában a legtöbb püspök elesett. A megüresedett püspöki székeket a király nem töltötte be, hogy a jövedelmük a királyé lehessen ill. a főurak kezére kerüljön. A megmaradt püspöki székek jövedelmének 2/3-át védelmi célokra foglalták le. A török az általa megszállt területeken nem tűrt püspököt, s a templomokat súlyosan megadóztatta, ha nem rombolta le. Az erdélyi országgyűlés (1556) kiutasította a püspököket (Nagyváradról, Gyulafehérvárról), és papokat Erdélyből. A szerzetesek vagyona, miután elűzték vagy megölték őket, világi főuraké lett. Püspök nélkül, papok nélkül, pénz nélkül, fölbomlott a katolikus iskolahálózat. A jobbágyok olyan vallásúakká lettek, amilyen papot adott nekik a földesúr. Az egri püspökség a mohácsi vész pillanatától egy teljes századra elveszett a katolikus egyház számára. A kinevezett egri püspökök be sem tehették lábukat Egerbe.

Környékünkön:

– Debrecenben 1552-ben teljesen megszűnt a katolikus egyház.

– Szabolcs megyében az 1500-as évek közepére 2-3 plébánia maradt.

– Békés vármegye is egészen protestáns volt már a század közepére.

Püspökladány egyház-igazgatásilag az egri püspökséghez tartozott, s a váradi püspök birtoka volt.

Így a püspök-földesúr saját birtokán biztosan késleltető hatással volt jobbágyai hitújítására. Támogathatta ebben őt, a már a 14. századtól ismert, tekintélyes birtokos római katolikus Bajomi család. /Ez a földbirtokos volt, aki a katolikus egyház vagyonának védelmében szembe mert szállni még a királynéval is. Ugyanis, amikor az erdélyi országgyűlés elrendelte a kat. egyházi vagyonok lefoglalását, a domonkos- és ferences-rendiek értékeiket a Bajomi várban rejtették el.  Erre Izabella királynő elrendelte a kincsek egy részének erőszakkal történő elvitelét. Amire a Bajomi testvérek óvást emeltek a váradi Szt. István-béli káptalan előtt a királynő eljárása ellen – eredménytelenül. 1556-ban meghalt a 16. sz.-i utolsó váradi püspök. Ezután egészen a török kiűzéséig, 1692-ig, a csak címzetes váradi püspökök nem foglalhatták el székhelyüket. 1557-ben, vagy röviddel utána, elkobozták a váradi püspök birtokait, és az 1545. évi tordai országgyűlés végzése alapján a birtokot csak erdélyiek és feltétlenül csak protestánsok kaphatták meg.

Így tehát az adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy: Püspökladány 1556-57-ben, a váradi püspökség megszűnése, birtokainak elkobzása, a püspök földesúri hatalmának megsemmisülése után vált reformátussá.

Nem ismerjük pontosan a református egyházközség, s a gyülekezet küzdelmeit, megerősödésének történetét. Sorsa minden bizonnyal egy volt a község sorsával, az szervezhette, irányíthatta életét. A pl.-i ref. egyház iskolájáról az első adat már 1592-beli.

Ez a szoros kapcsolat a 18. sz. végéig tartott. Akkor a kir. kamara róm. kat. vallású embereket is telepített a községbe. Számuk gyarapodásával nőtt a község életében játszott szerepük is.

1636-ban a falu már Rákóczi-birtok volt. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, aki II. Rákóczi Ferenc dédapja, feleségének, Lorántffy Zsuzsannának adta. Mindketten erős pártfogói voltak a református gyülekezeteknek. Kettőjük adománya az újraöntött állapotban ma is meglévő, ún. Rákóczi – harang.

Püspökladány, a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után, – II. Rákóczi Ferenc elkobzott birtokának részeként – 1715-ben királyi kamarai (kincstári) birtok lett. Majd 1819-től a Magyar Vallásalapítvány vette át a földeket, vele együtt a tulajdonosi kötelezettségeket. Régi magyar szokás szerint ugyanis a helyi egyház fölött a tulajdonos, leggyakrabban a földesúr, ennek hiányában pedig, – mint nálunk – a kamara, illetve a Vallásalapítvány gyakorolta a kegyúri jogokat. Ami azt jelentette, hogy kötelessége volt pénzt adni az egyházi épületek építésére és fenntartására, és hozzájárulni a pap fizetéséhez. (A hívek kézi munkájukat és igásmunkát adtak.)

Mivel az – a reformáció elterjedése idején református kezelésbe jutott –, eredeti (1423-ban már álló, gótikus stílusban épített) katolikus templomot, a katolikus egyháznak nem adták vissza, a katolikus hívők csak néha hallgathattak szentmisét, amit az itteni kamarai tiszttartó házában mutatott be a nádudvari plébános. Püspökladányt pedig, mint leányegyházat a nádudvari plébániához csatolták.

A Királyi kamara végül 1768-ban kápolna építését kezdeményezte, amit végül csak Mária Terézia rendeletére építettek meg 1779-ben.

Pontosabban kőből építettek egy templomszentélyt Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére, a mellette lévő szabad területet pedig léccel, deszkával elkeríttették és náddal fedték be. Ez lett a templom hajója. Ez az építmény már a mostani templomunk helyén állt. Itt volt a reformátusok elhagyott temetője és a Szegedi-halom. A szentélyt Litsman József debreceni kőműves építette. Az ablakok, ajtók kereteit és a lépcsőket egy nagyváradi kőfaragó készítette. A szószék, a tabernákulum és 6 darab gyertyatartó márványmintásra volt befestve. A szentély mellett állt még egy kőből épült kis sekrestye is. Harang nem volt, ezért a halottaknak a reformátusoknál harangoztattak. Az elmondások szerint a templomhajó nádteteje a madarak kedvelt helye lett, a befészkelt sok veréb és galamb miatt sokszor nem lehetett érteni a pap szavát. A hívek kérték a templom építésének befejezését, de hiába.

1780-ban nevezte ki a püspök első plébánosunkat: Fándly Lászlót, aki a falun kívül egy kamarai épületben lakott. 1798-ban a szentély teteje beszakadt, a nádtetős hajó pedig összedőléssel fenyegetett. Így a Kamara végül 1805-ben új templomot építtetett, nem messze tőle pedig egy emeletes plébániát. A templomnak két oltára, orgonával ellátott kórusa, tornyában pedig 3 harangja volt. 1845-ben az orgonát Pestről rendelt új orgonára cserélték. Sajnos ez a templom is hamar repedezni kezdett és a földrengés is úgy meggyengítette, hogy 1835-ben javítani kellett. 1896-ban pedig 12 vassínnel mentették meg az összeomlástól. Végül 1921-ben ezt a templomot is lebontották.

.

Az új templom

.

Mostani templomunkat Medgyaszay István műegyetemi tanár tervei szerint, Wagner József egri építész építette 1922-ben, egy lebontott magtár tégláiból. Az építés költségeit a Vallásalapítvány, mint kegyúr, állta.

Érdemes elolvasni történetét.

A tervező életét, műveit mutatja be Zajtai Ferenc: Az építészet Bartókja c. filmje.

Álljon most itt egy idézet tőle:

„ A népek világküzdelmében csak erős és eleven kultúrával tarthatjuk felszínen magunkat. Ebben érintkezik a nemzeti cél a magasabb örök emberi célokkal. Alkossunk hát mi is újat, a mi népünk formakincséből, és formáljuk azt a mi lelkünk szerint.”

A templomot 1923 őszén szentelték fel Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére.

Az építés során történt hibák miatt azonban hamarosan be kellett zárni, így a szentmiséket az iskolában tartották. Hosszú huzavona után Gell Antal adminisztrátor sürgetésére végül a Vallásalapítvány megerősíttette az épületet. Kívülről támfalakat építettek, belülről pedig vonóvasakkal kötötték össze a falakat. A templomot így 1929-ben kapták vissza a hívek. Ekkor, 1929-ben, jött ide Dessewffy Elemér plébánosnak, aki Mozárovics Z. festővel azonnal ki is festette. Különlegessége a festésnek, hogy az oltárkép sgraffito szerű stílusban ábrázolja Szent Péter és Pál apostolokat. Ilyen stílusban készült a templom külső homlokzatán a „Hegyi beszéd” is. Sajnos a homlokzat csúcsa 1944-ben belövést kapott és a kép olyan súlyosan megsérült, hogy nem is állították helyre. A háborúban a magas torony is megsérült, egy későbbi vihar pedig úgy megroppantotta, hogy le kellett bontani. Az 1948-ban idelátogató Mindszenty bíboros úr sajnálkozva nézte templomunk csonka tornyát. Az új torony hat méterrel alacsonyabb lett.

AZ EGYKORI HOMLOKZATI KÉPRŐL IDE KATTINTVA OLVASHATNAK, TEKINTHETNEK MEG KÉPEKET!

A templom orgonáját a pécsi Riegler cég építette. A szembemiséző oltár 1969-ben épült. Páskai István főesperes szolgálati ideje alatt, az 1980-as években, történt meg a templom belső festésének megújítása. Ekkor kapott vörösréz borítást a torony, illetve új palát a tetőzet. A keresztelő kápolna pedig fűthetővé lett téve.

2000-ben kormányzati segítséggel valósulhatott meg az orgona felújítása, a tető javítása illetve újra fedése. Új ereszcsatornákat is kapott a templom, és elkészült a főbejárat előtti díszburkolat. A 2000-es évek elején valósult meg a padfűtés kialakítása.

A villamos hálózat teljes körű felújítása 2011-ben történt.

Az 1780-as plébánia alapításával egy időben alkalmazták az első kántortanítót. Juhász Pált, aki eleinte egy uradalmi épületben taníthatta a gyerekeket. Az 1780-as évek közepén építették fel az első nádtetős tégla épületet a későbbi katolikus kultúrház helyén. Ez egy egytantermes iskola volt a tanító lakásával egybeépítve. Az épületet 1844-ben újjá építették, 1880-ban tovább bővítették. Fokozatosan épült ki az egész települést befogó iskolarendszer.

1895-ben létesült a Géczi-iskola, 1911-ben a Darányi-telepi, 1926-ban pedig a Petri-telepi. A Petri- telepi iskolában miséztek is.

1929-ben Dessewffy Elemér plébános rávette a Vallásalapítványt, hogy építtesse meg az emeletes Szent Imre iskolát.

1932-ben pedig kérésére telepedtek ide az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend tagjai a zárdává alakított Darányi-telepi iskolába. Eleinte két kedves nővér tanított a zárda iskola két tantermében, a harmadik a konyhai feladatokat látta el. 1940-ben már hatan voltak és a Szent Imre iskolában is tanítottak. Iskoláink szépek, tiszták, az akkori viszonyok szerint korszerű, jól felszerelt iskolák voltak. Környékünkön még Ürmösháton tartottunk fenn egy egytantermes kat. népiskolát.

1950-ben a rendet feloszlatta, a zárdát bezáratta az államvezetés. A kommunista államosítással ezeket elszakították az egyháztól.

A katolikus temetőt 1860-ban nyitották meg, ezt a hatóság 1980-ban záratta be.

A katolikus kultúrház 1932-ben létesült a régi iskolában. Több egyesületünk is volt: A római katolikus olvasókör a Zrínyi u. 14. sz. házban működött. A XIX sz. végén misézőntani (2012).  k. Ezután,létesítették és a háború után, amikor a hívek rendbe hozták, akkor államosították.

Katolikus legényegylet, Lányok Mária kongregációja, Szívgárda stb. 1938-tól 1949-ig Karitász-ház is működött az egyházközségben. A zárdák feloszlatásával és az államosítással tevékenységüket megszüntették.

A háború után az emeletes plébániát az egyházközségnek nehéz volt fenntartania, ezért azt a termelőszövetkezet megvette és helyette 1967-ben felépítette a mostani plébániát. Később, a templomkertben, a plébánia mellé harangozói ház is épült.

A rendszerváltoztatás utáni első önkormányzat –  és azóta a következők is – minden évben normatív támogatás nyújtásával segítette a város református és katolikus egyházközségét épületeinek rendbetételéhez, karbantartásához, szebbé tételéhez.

Elkészíttette a templomok külső díszkivilágítását. Megállapodást írt alá az elvett egyházi javak jóvátételéről, illetve visszaadásáról, így kaptuk vissza a régi kántorlakást. /Amit rossz műszaki állapota miatt azóta már le kellett bontani (2012)./

Előkerült a Szent Imre iskola főbejáratát díszítő, de az államosítás után elkallódott Szent Imrét ábrázoló szobor. Ez most már a templomkertben talált méltó helyére.

Ugyancsak önkormányzati segítséggel készült a templomkert sarkánál felállított Szent István szobor. Alkotója a Püspökladányban élő és alkotó, Magyar Örökség díjjal is kitüntetett, Győrfi Lajos szobrászművész. Ekkor lett renoválva és kissé átalakítva a templomkertet övező hosszú kerítés is.

Két új kereszt állítására is sor került: az egyiket a templom előtti területen, a másikat a temetőben, a Boldogasszony – halmán láthatjuk.

A 2000-es évek elején lett kialakítva hely, a templom oldalában, urna-temetkezések számára.

A régi katolikus temetőből a templom mellé lettek hozva az itt szolgálatot teljesítő, és itt eltemetett plébánosok síremlékei.

2010 után került sor a templomkert már bozótosnak mondható növényzetének kivágására, új növények beültetésére.

2009-ben beszakadt a plébánia konyhájának alja. Ezután történt az épület vízvezetékének és csatornázásának felújítása.

2010-ben készült el a Plébánia épület külső hőszigetelése.

2012-ben a harangozó lakás felújítására került sor.

(forrás: puspokladanyanno.hu)

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.