A hátrány előnye

A koronavírusnak rengeteg félelmet sikerült a szívekbe csempésznie, s ez (főleg, ha a butasággal kiegészül) gyilkosa a léleknek. A félelem az egyik legnagyobb ellenségünk, mert rá tud venni rettenetes dolgokra is. S ebben a félelemmel teli, imádságra éhes világban hív bennünket is az Anyaszentegyház arra, hogy tárjuk ki a templomok ajtaját a figyelemre, Isten szeretetére vágyó, vagy félelemmel, kételyekkel teli, s Istenhez közeledni vágyó lelkek előtt.

Mi is így tettünk, amikor néhány egyházközségi taggal kiegészülve nekiláttunk a feladatnak, hogy a korábbi (szinte lerakónak használt) romos oldalbejáratot felújítsuk, s azt alakítsuk ki egy belépővé templomunkhoz. Még lesz vele munka, mert az ajtókra ráfér egy festés, az üvegekre csere, stb., de belülről már megszépült.

Először Nagy Endre és Kiss László volt az, akik a tettek mezejére léptek, amikor a rácsozott vasajtóhoz való alapanyagok bevásárlásában, s az elkészítésében segítettek. Azt hegesztették, vágták, festették. Nagyobb rácsozatú térhálót szerettünk volna, de csak ilyet kaptunk. Azt szépen elhelyezték, imígyen egyszerre zárhatóvá, s mégis nyitottá téve templomunkat. A második munkálatban Iványi Zoltán vállalt oroszlánrészt, hiszen belső építész tapasztalatait felhasználva fúrtunk, faragtunk, gipszkartont vágtunk és festettünk.

S imígyen a megszépülő oldalbejáratunk egyre inkább lélekemelő, hasznos formát öltött. Folytattuk a templom fő színeit és mintáit a falon, van már szőnyeg is. Már csak egy szobor kellett bele, hogy testi szemünkkel reá tekintve lelkünk is emelkedjék az ég felé…

Eszembe jutott, hogy a szép, hatalmas, “fehér Krisztus”-t mennyire szeretik a hívek. Sokszor láttam ott imádkozni templomunkba betérőket, ahogy térdre borulva, hittel tekintenek fel a megfeszített Istenfiára. De a keresz méretei ezt nem engedték meg. Úgyhogy hirtelen ötlettől vezérelve az általam alapított “Római katolikus papok” csoporthoz fordultam (mivel van benne 500+papbácsi/szerzetes) azzal, hogy “Nincs valakinek egy nem leharcolt, szép mosolyú Mária szobra, amit esetleg el szeretne ajándékozni?” (mert néha így kell…😇). S mit ad a jó Isten? Volt…

A gödöllői kegytemplom nagylelkű ajándékát fogadtuk el, amiért Iványi Zoltán és családja ment el (13-ik házassági évfordulójukat ünnepelve) a kegytemplomig, s hálából oda fogunk menni majd házas lelkigyakorlatra. Tessenek már most készíteni a lelküket. De addig is nyitva a templomunk oldalbejárata, a déli oldalon, az Urnatemető mellett minden nap 8.00-20.00 között. Jöjjenek be bátran. Innen látszik a Lourdes-i barlang, a Pieta, az Oltáriszentség szekrény. (ezért is a “drágább” megoldást választottuk, mert a főbejárat nyitva tartásához elég lett volna 3 lakat…)

Hajtsanak hittel és alázattal térdet az Oltáriszentségben köztünk lakozó Úr Krisztus felé, majd gyújtsanak gyertyát, hozzanak virágot, mondjanak imát. Borítsák be szeretetükkel az áldott Szűz lábait, ki az Istentől rendelt időben egészen tisztán érkezett hozzánk, s most egészen tisztán vár ránk a Mennyben.

S énekeljék egy szívvel, lélekkel:

Nem vagyunk árvák! Van édesanyánk, aki a Mennyországból gondot visel ránk!

Imígyen lesz a hátrányból előny…

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük